Nem húzhatjuk meg magunkat tovább! Kivétel nélkül, aki fenyeget, azonnal fel kell jelenteni. De van itt egy kis bökkenő, ugyanis a minket érő fenyegetések nem valós személyektől, hanem kamu Facebook profilok megül érkeznek. Ahhoz nincs bátorságuk, hogy a nevüket és arcukat adják a megnyilvánulásaikhoz.

Bütyi és csapata olyan szintű önkényuralmi rendszert épít, hogy arra még Rákosi Mátyás is elismerően csettintene.

Ki lehet mondani, hogy állami terror van. Ha a rendszernek nem tetsző véleményed van, máris a feltúrják a lakásod és visznek is a rendőrségre kihallgatásra. Mi ez, ha nem megfélemlítés?

Nem, én nem fogok hallgatni. Eddig sem tettem, ezután sem fogom. Nem szoktam fenyegetőzni, inkább csak ígérni. Most az ígérem, hogy ha valaki esetleg bárhol, bármilyen formában megfenyegetne, nem fogok vitába szállni vele, azonnal lementem a bizonyítékokat és megteszem a feljelentést a rendőrségen. Nem fogok azzal szórakozni, hogy jelentgetem a Facebookon, mert annak általában az a vége, hogy megvizsgálták, és nem ütközik semmilyen közösségi alapelvbe.

Ennyit fogok válaszolni:

Hozzászólásaidat - a profilod és a hozzászólásaid URL-címeivel együtt - bizonyítékként elmentettem, és a rendőrségi feljelentésemhez csatoltam. Hiába tiltasz le, vagy törlöd a profilodat, a hatóságok a digitális lábnyomok alapján be fognak tudni azonosítani. Erre az üzenetre ne válaszolj, a kommunikációt lezártam, a továbbiakban a hatóságok fognak keresni.

Ha gondolod használd fel.

Bilincs-bilincs rács-rács

Soha nem gondoltam volna, hogy ekkora kabarét lehet csinálni a parlamentből, mint ami most megy.

Egészen elképesztő mélységekbe süllyedt bütyök és bandája.

Nem egy konkrét felszólalásról, vagy viszont válaszról beszélek, hanem úgy általában.

Ez az ember beteg. Nincs ezen mit szépíteni. Tudják jól a hívei, párt- és frakciótársai. Szerintem félnek is tőle. Fogalmam sincs, hogy milyen cirkusz mehet egy-egy kormányülésen, de inkább nem is vagyok rá kíváncsi. Bőven elég az amit a parlamenti közvetítésekben látok.

Ez az alak pontosan úgy viselkedik, mint egy elkényeztetett gyerek, aki mindent megkap. És ha véletlenül nem úgy, nem azt és nem akkor kapja, mint amit akar, akkor olyan műsort vág le, hogy a szülei inkább feladják, és megadják neki amit akar.

Nincs benne semmilyen tisztelet senki és semmi iránt. A sajátjait ugyanúgy nem tiszteli, megalázza, mint az ellenfeleit.

Engem úgy neveltek, hogy ha valaki más beszél, akkor nem szólok közbe, figyelmesen végig hallgatom a mondanivalóját és ha befejezte, akkor válaszolok.

Ez mit csinál? Nem hogy közbeszól, tölcsért csinál a kezéből és úgy kiabál be a felszólaló mondanivalójába. Kineveti, kifigurázza, jelzőkkel illeti. Ha valaki valamilyen nyilvánvaló hazugsággal szembesíti, akkor arcátlanul letagad mindent.

Ezzel több baj is van. Egyrészt a parlamentbe nem való ilyen viselkedés. Egy külvárosi kocsmában talán elmegy, de ott is hamar kiütik az ilyet. Másrészt ezt a fajta viselkedést állítja példaként a hívei felé: ha engem követtek, akkor ugyanígy ti is bármit megtehettek, következmények nélkül.

És tényleg így is van. Elég csak megnézni a közösségi oldalak hozzászólásait. Egyszerűen undorító, ahogy emberi méltóságukból kifordulva vérszomjasan fröcsögnek a gyűlölettől. Ez pedig az ő bűne, az ő felelőssége. Ha netán valami elmebeteg nem elégszik majd meg azzal, hogy egy kamu profil mögül alázhasson mindenkit, aki nem bütyök-hívő és valami súlyosabbat csinál, na akkor azért majd vállalni fogja-e a felelősséget.

Nem. Ez borítékolható is. Ahogy eddig sem vállalta a felelősséget semmiért, ezután sem fogja. Ez egy ilyen ember.

Az ilyen embereknek meg az a sorsa, hogy általában a sajátjai állítják félre. Csak addig még óriási károkat fog okozni.

Jó vergődést!

#ennyi

A Claude Code előfizetésemhez kaptam pár vendégbelépőt, amivel egy teljes hétig ingyen kipróbálható az AI-os terminálos fejlesztőasszisztens. Aki kíváncsi rá, jelentkezzen.

A munkáim közben egyre többet nyúlok a Claude Code-hoz: ez az a terminálból futó AI-asszisztens, amelyik nem csak kódot ír, hanem érti is a projekted szerkezetét, fájlokat olvas és szerkeszt, gitet kezel, refaktorál – mindezt parancssorból, ott, ahol amúgy is dolgozom. A napokban a /passes parancs egy kellemes meglepetést dobott a kezdőképernyőre: a Claude Pro előfizetésemhez három vendégbelépő jár, amivel bárki egy teljes hétig ingyen kipróbálhatja a Claude Code-ot. Nem demó, nem korlátozott próbaverzió – a rendes eszköz, egy hétig.

Mire jó a Claude Code?

Pár dolog a saját mindennapjaimból:

• Kódbázisokban navigál, érti a meglévő struktúrát, nem csak izolált snippeteket gyárt.
• Megnyit, elolvas és átír egész fájlokat, nem kell ki-be másolgatni.
• Kezeli a gitet: commitokat ír, diffeket néz, ágakat kezel.
• Hosszabb, többlépcsős feladatokat is végigvisz – pl. egy modul szétbontása több unitra, vagy egy export funkció hozzáadása.

Ha valaha is bosszantott, hogy egy webes chatablakba kell másolgatnod a kódodat oda-vissza, akkor ez a workflow felszabadító.

Hogyan jutsz hozzá?

Van három meghívóm. Aki szeretné kipróbálni, annak a linken keresztül tud regisztrálni egy ingyenes hétre:

👉 claude.ai/referral/TiYBHz4q3A

A meghívók elkelnek, úgyhogy érdemes nem halogatni. Ha valaki a próbahét után előfizet és tényleg megkedveli, az nekem is jól jön: ilyenkor a fiókomon jóváírnak némi keretet, amit aztán… nyilván további fejlesztésre verek el. Win-win.

Kinek ajánlom?

Bárkinek, aki:

• terminálból dolgozik és nem riad meg egy parancssortól,
• van egy saját kis (vagy nagy) kódprojektje, amin épp gyúr,
• kíváncsi, mire jutott az AI-os kódolás 2026-ra a chatablakos másolgatáson túl.

Ha kipróbálnád, csak menj fel a fenti linkre. A próbahét alatt nyugodtan oszd meg velem a tapasztalataidat – kíváncsi vagyok, kinek mire válik be.

Találtam egy nagyon fasza kis zenelejátszót, és muszáj megosztanom: Psysonic. Pár napja használom, de máris az új favoritom.

Miért tetszik?

Nyílt forráskódú. GPLv3 alatt, a forrás fenn van GitHubon. Rust, Tauri v2 és React a recept - szóval nem egy webes oldal álcázva asztali appnak, hanem igazi natív program. Ráadásul nincs benne telemetria.

Multiplatform. Linux, Windows, macOS - Linuxon ráadásul nem csak a GitHub Releasesből, hanem AUR-ból és Nix/Cachix-en keresztül is megy. Nálam a telepítés gond nélkül ment.

Kiválóan dolgozik együtt a Navidrome szerveremmel. Ez nem mellékes: a Psysonic elsősorban Navidrome-ra van kihegyezve, és a Navidrome-specifikus API-kat is használja olyan dolgokhoz, amik túlmutatnak az alap Subsonic kompatibilitáson. Persze más Subsonic-kompatibilis szerverekkel (Gonic, Airsonic, LMS) is elmegy, de a Navidrome a befutó.

Gyors. A natív Rust mag hasít rendesen, pörög, nincs az a szokásos Electron-os ólomlábú érzés.

És még rengeteg minden

Az igazság az, hogy a fél appot valószínűleg még fel sem fedeztem. Néhány dolog, amibe eddig belebotlottam:

• Orbit - közös, szinkronizált hallgatós mód. Egy valaki hostolja a zenét, a többiek meghívólinkkel csatlakoznak, és együtt hallgatjátok. Nem kell hozzá külön szerver vagy account, a saját Navidrome-odon megy, a vendégek tracket javasolhatnak, de a host dönt.
• Globális hotkey-k, mini-ablak, CLI vezérlés egységes action registryből.
• Equalizer, lyrics, offline letöltés ahol támogatott.
• Több nyelv (köztük a német, de magyar még nincs, talán egyszer).

Winamp-ihletés is van benne, ami nálam külön pluszpont a nosztalgia miatt.

Ha self-hosted zenekönyvtárad van Navidrome-mal, próbáld ki. Megéri.

Nincs semmiféle zsoltibácsi, MP és a tiszások tagadnak! pic.twitter.com/qLljWZYFC0

— József Krieger®✝🇭🇺🇷🇸🇷🇺✝ (@JosefKrieg99804) June 16, 2026

Az anyátok p!csáját! Hónapokig ezzel a kamuval etettetek mindenkit. Zsolti bácsi csak addig létezett, amíg gyanúba lehetett vele keverni jobboldali politikusokat.

Hazudtatok!

Ha belegondolok talán nem is volt olyan nap, hogy ne derült volna ki valami ordas hazugságotok.

Remélem, hogy a tieitek fognak elkerkedni!

Addig is jó vergődést és áradjon!

Nagy Imre és társai nem hősnek születtek, hanem azzá váltak abban a pillanatban, amikor nem volt jó választás, csak nehéz.

A tankönyvek leírjá a tényeket: az évszámot, a pert, a kivégzést, majd 1989-et és az újratemetést. De a tények önmagukban hidegek. A nehéz az átadni, hogy mindez nem rólunk, hanem értünk történt. Hogy a szabadság, amit ma magától értetődőnek veszünk, valakinek egyszer az élete árán volt csak elérhető.

Engem leginkább a csend fog meg ebben a napban. Az a fajta csend, ami nem üresség, hanem súly. Nem kell hozzá nagy szó. Elég felidézni, hogy voltak, akik akkor sem hátráltak meg, amikor minden ezt diktálta volna.

Ma rájuk gondolok. Csendben, tisztelettel.

Dicsőség a hősöknek, tisztelet a mártíroknak, és örök emlékezet mindazoknak, akik Magyarország szabadságáért álltak helyt!

Metallica gives You heavy!

No kérem, ismét Magyarországon járt a világ egyik legnagyobb hatású metalzenekara, a Metallica, ráadásul a M72 World Tour egyik európai állomásaként két teltházas koncertet is lenyomtak a Puskás Arénában. Egyet csütörtökön és egyet szombaton. Természetesen mind a kettőn ott voltam. Két este, két teljesen különböző élmény – és bevallom, már hetekkel előtte úgy számoltam vissza a napokat, mint egy gyerek karácsony előtt.

A budapesti hétvége az M72 turné egyik legnépszerűbb elemét, a „No Repeat Weekend” koncepciót követte. Ennek lényege, hogy a két koncerten egyetlen szám sem ismétlődik. Ez nemcsak a setlistekre vonatkozik, hanem az előzenekarokra is. Az első estén az Avatar és a Pantera melegítette be a közönséget, míg a másodikon a Knocked Loose és a Gojira lépett színpadra. Ez a felállás önmagában is dícséretes: a zenekar nem a kényelmes, bejáratott rutint hozza el kétszer, hanem tényleg ad valamit azoknak, akik mindkét estére megveszik a jegyet.

Annak ellenére, hogy a 72 Seasons turnéról van szó, mindkét napon csak két-két számot játszottak erről az albumról. Ennyi bőven elég is volt. Ahogy engem sem, úgy láthatóan másokat sem hoztak lázba ezek a nóták. Biztos, hogy jók, csak még szokni kell – ahogy annak idején szinte minden Metallica-lemezt meg kellett szokni, mire a helyükre kerültek a fejben. Az igazi tombolás, őrület a „régi” számok alatt volt. Az első nap is odabaszott, de a második setlist nekem valahogy jobban bejött. Főleg a második fele, ahol szinte egymás után jöttek azok a klasszikusok, amikért az ember évtizedek óta szereti ezt a bandát.

A turné egyik leglátványosabb eleme a kör alakú, 360 fokos színpadkialakítás. A zenekar a stadion közepén helyezkedik el, így a nézők minden irányból közel érezhetik magukat a koncerthez – nincs többé „rossz oldal”, ahonnan csak a zenekar hátát látni. A legendás Snake Pit zóna ezúttal is a színpad közepén kapott helyet, ami különleges élményt biztosított a szerencsés rajongóknak. A színpad fölött 8 db óriási, henger alakú kivetítő gondoskodott a vizualizációról és arról, hogy a lelátó tetejéről is jól lehessen látni, hogy mi történik odalent. Ez a fajta elrendezés egy ekkora stadionban tényleg kihozza azt a maximumot, ami egyáltalán kihozható.

Lars négy külön dobcuccon játszott, úgy, hogy amikor lement egy szekció, a cucc lement a színpad alá, egy másik pedig egy negyed körrel arrébb feljött. Ha jól tudom, ez az ő saját ötlete volt, mivel így kb. olyan, mintha ő is körbe-körbe mászkálna a színpadon, ahogy a többiek teszik. Igen, a One végén megvolt a legendás dupla lábdob téma – és igen, pontosan az a pillanat volt, amire mindenki várt.

Első nap kicsit későn sikerült érkezni, így a Panteráról lemaradtam. Ezt máig bánom, de hát az autópálya és a parkolás nem mindig játszik az ember kezére. A második napon viszont már siettem, hogy a Gojirát is lássam. Na hát ez valami borzalmasan volt hangosítva, ugyanis az énekhangból és a gitártémákból alig lehetett kivenni valamit, mert a basszus és a dob mindent elnyomott. Jó oké, az előzenekarok sosem kapják meg a max hangosítást, de azért oda lehetett volna figyelni – egy Gojira kaliberű zenekar ennél jobbat érdemelt volna.

Egyébként – bárki, bármit is mond – az Arénának fos az akusztikája. Nem hiszem el, hogy a tervezésnél nem lehetett volna figyelembe venni, hogy itt bizony nemcsak sportesemények lesznek, hanem koncerthelyszín is lesz egyben. Egy ekkora beruházásnál ez nem holmi apró részlet, hanem alapvető szempont kellett volna, hogy legyen. De sebaj – a Metallica még egy rossz akusztikájú betondobozban is képes akkorát szólni, hogy az ember hazafelé is a fülében hallja a riffeket.

Két este, négy előzenekar, egyetlen ismétlés nélkül – ezért érdemes élőben Metallicát nézni.

Ami most jön, azért ti vagytok felelősök, akik változást akarjátok. Ti akiket beszopattak azzal, hogy Orbán maga sátán. Ezt olyan módon be is nyaltátok, hogy ezt a nyilvánvalóan őrültet szavaztátok a helyére.

Hogyan fogtok elszámolni a lelkiismeretetekkel amikor jönnek a hírek, hogy pl. felgyújtottak egy templomot, megerőszakoltak egy kislányt, kivégeztek egy idős bácsit?

Tudjuk kik vagytok! Lelkiismeret nélküli hazaárulók vagytok mindannyian! Nem lesz mentség, felelni fogtok mindenért. Nem bújhattok el amögé, hogy ezt akarta a nêp, meg hogy ez a demokrácia.

Az van ugyanis, hogy akárhogy is számoljátok, a többség nem szavazott rátok.

Feláldoztatok egy békés, biztonságos országot a bosszú oltárán.

Erre nincs semmilyen mentség.

Nem akarom, hogy bárkivel is ilyen történjen, de ha mégis ez lesz, akkor nagyon remélem, hogy ti lesztek az elsők, akik ebben az “áldásban” részesülnek majd.

Ahol minden elkezdődött: a beragadt rádió

Mostanában sokat autózom, és vezetés közben kényelmes megoldás kellett a zenehallgatásra. Évekig a Spotify volt erre a kézenfekvő válasz elindítok pl. egy Tool rádiót, és megy magától. Csakhogy egy idő után feltűnt, hogy a “rádió” nem igazán rádió: nagyjából ugyanazt az ötven számot pörgeti véletlen sorrendben, újdonság alig kerül be. Ja és tök mindegy, hogy Tool vagy Metallica rádiót indítok, ugyanazok vannak mindkettőben. A Daily Mix és a Discover Weekly meg tele van olyan zenekarokkal, amiknek a felét egy perc után lekapcsolom.

Az igazság az, hogy a Spotify algoritmusa a hallgatási szokásaidhoz idomul, és ha mindig ugyanúgy hallgatsz, egyre szűkebb körben forog. Egy idő után rájöttem, hogy ez engem zavar és nem akarom, hogy egy algoritmus döntse el helyettem, mit hallgatok, és főleg nem akarok ezért havidíjat fizetni.

Régen, amikor kevesebbet utaztam, munka közben a saját NAS-omról megosztott hallgattam a zenét, desktop klienssel. Az volt az igazi: a saját gyűjteményem, a saját ízlésem, semmi ajánlóalgoritmus. Felmerült a kérdés: miért ne lehetne ezt mobilon is, autóban is?

A terv: saját zenei szerver a NAS-on

A célom egyszerű volt:

• a saját zenei gyűjteményem elérése mobilról, bárhonnan, Android Auton keresztül az autóban,
• last.fm scrobble, mert a statisztikát szeretem,
• és mindezt biztonságosan, anélkül hogy bármit kinyitnék a routeren a netre.

A gyári NAS-appok (DS audio és társaik) ezt csak félig-meddig tudják, és elég kezdetlegesek. A self-hosted streaming szerver + rendes kliens kombó viszont sokkal jobb élményt ad.

A hardver adott volt: egy Asustor AS4004T (ARM-alapú, 2 GB RAM). Nem egy erőgép, de a választott szerver elenyésző erőforrást igényel.

A három építőelem

Navidrome – a szerver

A Navidrome ma gyakorlatilag a de facto választás a self-hosted zenei streamelésre. Go-ban íródott, könnyű, gyors, Docker-image formájában fut bármilyen NAS-on, és ami a lényeg: Subsonic API-kompatibilis, ezért rengeteg jó mobilkliens létezik hozzá. Beépített last.fm (és ListenBrainz) scrobble támogatással is jön.

Mivel az SSH-t biztonsági okokból letiltottam a NAS-on (egy korábbi szerver-incidens után ez nálam alapelv lett), a teljes telepítést grafikusan, Portainer-rel oldottam meg. Az App Centralból feltettem a Docker Engine-t és a Portainer CE-t, majd a Portainer Stacks funkciójával egy docker-compose-t illesztettem be:

services:
  navidrome:
    image: deluan/navidrome:latest
    container_name: navidrome
    restart: unless-stopped
    ports:
      - "4533:4533"
    environment:
      ND_SCANSCHEDULE: 1h
      ND_LOGLEVEL: info
      ND_SESSIONTIMEOUT: 24h
    volumes:
      - /volume1/Docker/navidrome/data:/data
      - /volume1/Music:/music:ro

Két dologra érdemes figyelni: a zenei mappa útvonalát a NAS tényleges megosztásneveihez kell igazítani (a File Explorerben ellenőrizhető), a :ro pedig azt jelenti, hogy a Navidrome csak olvassa a zenét – ez biztonsági szempontból jó, érdemes rajta hagyni.

Deploy után a böngészőből a http://<NAS-IP>:4533 címen jött a kezdő admin-fiók beállítása, majd a szerver szépen elkezdte beszkennelni a gyűjteményemet. Az ARM CPU-n az első scan eltart egy darabig, de utána már csak inkrementálisan dolgozik.

Tailscale – a biztonságos elérés

Hogy autóban, mobilneten is elérjem a NAS-t, kellett valamilyen kapcsolat kívülről. A klasszikus út a DDNS + portforward lenne, de ezt szándékosan kerültem: nem akarok portot nyitni a netre. Helyette a Tailscale jött, ami egy WireGuard-alapú mesh VPN.

A lényege, hogy a gépeid (a NAS és a telefon) egy privát hálózatba (tailnet) kerülnek, mindegyik kap egy fix 100.x.y.z címet, és úgy érik el egymást, mintha egy LAN-on lennének portnyitás nélkül. Az Asustornál van rá natív App Central-os csomag, szóval szintén grafikusan, terminál nélkül telepíthető.

Egy fontos tanulság a setup közben: az első indítás után a NAS Tailscale-kliense egyszer kiesett a kapcsolatból (az admin felületen szürke pötty jelezte), és emiatt nem tudtam csatlakozni. Újraindítás és újbóli bejelentkezés után rendben volt. Hogy ez ne ismétlődjön hónapok múlva, a Tailscale admin felületén (Machines → a NAS sora → ... → Disable key expiry) kikapcsoltam a kulcs lejáratát a NAS-ra. Így nem fog magától “kiesni” egy idő után.

Symfonium – a kliens

A kliens oldalon a Symfonium (Android, fizetős, pár euró) lett a befutó, és bőven megérte. Subsonic-kompatibilis, így problémamentesen csatlakozik a Navidrome-hoz. A beállítás: a szerver típusa Subsonic, a cím a NAS Tailscale-IP-je (http://100.x.y.z:4533), majd a Navidrome-ban létrehozott felhasználónév és jelszó.

Amit a Symfonium tud, és amiért a gyári app meg sem közelíti:

• Android Auto támogatás – ez volt a kulcs, hiszen a Spotify-t is így hallgattam a kocsiban.
• Gapless lejátszás, ReplayGain, és minden, amit egy igényes lejátszótól elvársz.
• Offline letöltés is van benne, ha mégis kellene – nálam ritkán fordul elő, hogy ne lenne net az úton, úgyhogy alapból streamelek a NAS-ról, de jó tudni, hogy a lehetőség adott.

A last.fm-kérdés: itt jött a Pano Scrobbler

A scrobble volt az utolsó hiányzó láncszem, és itt akadtam el. Elvileg a Symfonium tud last.fm scrobble-t, de nem tudtam beállítani.

A megoldás végül egy dedikált scrobbler-app: a Pano Scrobbler lett. Ez nem a Symfonium belső logikájára támaszkodik, hanem az Android media-session alapján figyeli, mi szól éppen, és önállóan küldi a scrobble-t a last.fm-re. Mivel a Symfonium media-sessiont használ (ez alapból be van kapcsolva), a Pano gond nélkül “kihallja” belőle a lejátszást.

A beállítás egyszerű: telepíted a Pano Scrobblert, bejelentkeztetek a last.fm-fiókoddal, az alkalmazáslistában engedélyezed a Symfoniumot, és onnantól ami a Symfoniumban szól, az felkerül a last.fm-re. Fontos: ha a Pano-t használod scrobblerként, a Symfonium saját last.fm-összekötését hagyd kikapcsolva, különben dupla scrobble lenne belőle. Streamelésnél ez stabilan működik, és az első időkben azért érdemes ránézni a profilodra, hogy tényleg minden felkerül-e.

Az eredmény

A teljes lánc tehát:

saját NAS → Navidrome → Tailscale → Symfonium → Android Auto → Pano Scrobbler → last.fm

Pontosan az az élmény, ami a desktop lejátszókkal megvolt/megvan munka közben, csak most mobilon, az autóban is Android Auton keresztül, bárhonnan. Ahogy korábban a Spotify-t is ezen át hallgattam, csak most a saját gyűjteményemet streamelem a NAS-omról – a saját ízlésem, semmi ajánlóalgoritmus, semmi havidíj –, és mindezt biztonságosan, a netre nyitott port nélkül.

Pár dolog, amit érdemes az elején elintézni a tartós nyugalomért: a Tailscale key expiry kikapcsolása a NAS-on, az automatikus indítás ellenőrzése (hogy újraindítás után magától visszajöjjön), a NAS energiagazdálkodásának áttekintése (hogy ne aludjon el a szerver), és persze egy rendes, erős jelszó a teszteléshez használt ideiglenes helyett.

Az első beállítás kicsit döcögős volt – ez a self-hosting velejárója –, de utána ez egy “beállítom és elfelejtem” rendszer lett.

Spotify előfizetés lemondva.

🤘

Update

Rájöttem, hogyan lehet működésre bírni a Navidrome Last.fm scrobble funcióját! Igazából csak el kellett volna olvasni a dokumentációt.

1. Kell csinálni a Last.fm-en egy API kulcsot: https://www.last.fm/api/account/create
2. Az API kulcsot és Secretet be kell másolni /Docker/nacidrome/navidrome.toml fájlba, vagyhogy így

   ND_LASTFM_APIKEY = '1ff2apikey'
   ND_LASTFM_SECRET = 'ca1fsecret'
   

3. Navidrome újraindít és a beállításokban már aktív is lesz a Halgatott számok küldése a Last.fm-nek opció
4. Lehet kukázni a Pano Scrobblert

Egyszerűsödött a toolchain, kevesebb a hibaforrás, örülünk.

Van egy műfaj, amit ritkán szokás komolyan venni: a háttérzene. Pedig aki napi nyolc órát tölt kód, szkript vagy egy makacs algoritmus társaságában, az tudja, hogy a rossz zene ugyanúgy elvonja a figyelmet, mint a csend hiánya. Az Anthropic most csinált ehhez egy saját adót: a Claude FM-et.

Mi ez pontosan?

Egy folyamatos, élő YouTube-stream. A mottója kerek: music for thinking and building - zene gondolkodáshoz és kódolshoz. A koncepció nem bonyolult: megnyomod a lejátszást, és dolgozol tovább. A zenét nem algoritmus köpte ki, hanem zenészek készítették és válogatták.

Elérhető rövid linken: clau.de/radio

Miért működik ez munka közben?

A trükk az, amit nem csinál. Nincs benne dalszerkezet, ami után kapna a füled. Nincs refrén, amit elkezdenél dúdolni a harmadik ismétlésnél. Nincs szöveg, ami a nyelvi agyterületeidért versenyezne azzal, amit éppen írsz vagy olvasol. Marad egy folyam, ami betölti a teret, de nem kér semmit cserébe.

Ez pont az ellentéte annak, amihez az ember szórakozásból nyúl. Egy rendes album arra van kitalálva, hogy figyelj rá. A Claude FM arra, hogy elfelejtsd, hogy szól.

Kinek való?

Annak, aki “deep work” üzemmódban dolgozik: programozás, írás, bármi, ami megszakítatlan koncentrációt kíván. Mivel élő stream, nincs playlist-menedzsment, nincs “mi legyen a következő” döntés - csak megy.

Egy figyelmeztetés a metálos népnek: ez nem a Pantera. Ha a munkához is erősítő kell, ez csalódás lesz. De érdemes szétválasztani a két funkciót: a metál a motivációhoz, a vér felpörgetéséhez jó. Ez a koncentrációhoz. Más üzemmód, más eszköz.

Megéri kipróbálni?

Egy kattintás, nulla telepítés, nulla fiók. Ha a következő melónál úgyis kell valami a háttérbe, ennél olcsóbban nem fogsz kísérletezni. Vagy bejön, vagy nem - de a belépési költség gyakorlatilag nulla.